Gyakori kérdések:

Diagnosztika, tünetek, megjelenés:

A betegség diagnosztizálásában segít a tipikus helyeken (könyök, térd, hajas fejbőr, tenyér-talp) megjelenő jellegzetes plakk formájában látott klinikai kép. Egyes esetekben szükség lehet a bőrből szövettani mintavételre. Rendszerint 10-40 éves kor között kezdődik, de bármely életkorban előfordulhat. A psoriasis tünetei annyira jellegzetesek, hogy a bőrgyógyászati vizsgálat alapján felállítható a diagnózis. Ritkán van csak szükség szövettani vizsgálatra. A pikkelysömör krónikus, kiújulásra hajlamos betegség, mely az ép bőrtől jól körülírtan elhatárolódik, ezüstösen hámlik és egy vagy több kiemelkedő, vörös plakkos elváltozás alkotja.

A pszoriázisos plakkokat a bőr sejtjeinek kórosan felgyorsult osztódása okozza. Általában egy vagy több apró plakk formájában jelenik meg először a fejbőrön, a könyökökön, a térdeken, a háton vagy a farpofákon. Bár az első plakkok pár hónap után maguktól visszafejlődhetnek, de meg is maradhatnak, ekkor összefolynak és nagyobb plakkokat formálnak. Előfordul, hogy valakin csak 1-2 apró plakk jelenik meg, míg másokon a test nagy felületét borítják be. A vaskos plakkok vagy a tenyereken, a talpakon, a nemi szervek hajlatainál elhelyezkedők gyakrabban viszketnek vagy fájnak, viszont sok esetben a beteg teljesen panaszmentes lehet.

Bőrünk hámsejtjei normális esetben a többrétegű hám legalsó rétegében (stratum basale) "születnek". Később a bőrfelszín felé vándorolnak, bennük szarufehérje (keratin) halmozódik fel, végül észrevétlen hámlással leválnak. Psoriasisban ez a hámsejtvándorlás többszörösére felgyorsul. Normálisan a sejtekből a sejtmagok felszívódnak, az őket összekötő molekulák eltűnnek, mindezekre a Psoriasisban felgyorsult vándorláskor nincs idő. A sejtmagokat tartalmazó, szétválni nem képes hámsejtek alkotják a fehér színű, hámló "pikkelyeket".


Bőrt érő sérülések, behatások szerepe Psoriasisban

A bőrt érő és a bőrön keresztüli különféle sérülések miatt a dendritikus sejtek aktiválása fontos kezdeményezője lehet a psoriasisra hajlamos személyekben a psoriasis kialakulásában. A bőrt érő sérülések a hámsejtekben úgy tűnik, immunológiai folyamatokat indítanak el, melyben főszerepet játszanak bizonyos fehérvérsejtek (aktivált T sejtek). A keratinocyta proliferáció a T-lymphocyták bevándorlásának, aktiválódásának és citokintermelésének következtében alakul ki.

Az epidermisben dominálóan CD8+ citotoxikus T- (Tc-) sejtek, a dermisben pedig CD4+ helper T- (Th-) sejtek mutathatók ki. A psoriasisos bőrben elsősorban a Th1- és a Tc1-sejtek és az általuk termelt IFN-γ játszik szerepet a keratinocyták aktiválásában A T-sejtek aktiválásában elsőrendű feladata van az antigén-prezentáló sejteknek, amelyek közül psoriasisban a Langerhans-sejtek és a dermalis dendritikus sejtek számáról eltérő adatok láttak napvilágot, ugyanakkor megfigyelték a plazmocitoid dendritikus sejtek felszaporodását. Az aktivált dendritikus sejtek indukálják T-sejtek IFN-γ és a TNF-α termelését. A TNF-α fokozza az adhéziós molekulák (ICAM-1, VCAM) megjelenését, és számos citokin (IL-1, IL-2, IL-4, IL-8, IL-12, IL-18) képződését indukálja.

A keratinocyták, a hízósejtek, a monocyták, a macrophagok, a granulocyták, a természetes ölősejtek, az endothelsejtek és a Langerhans-sejtek, vagyis a veleszületett immunrendszer szinte valamennyi sejtes eleme, amelyek száma psoriasisban jelentősen megszaporodik. Az utóbbi években az irodalom a psoriasist jelenleg az immun mediált gyulladásos kórképek közé sorolja, amelyben mind az adaptív, mind a veleszületett immunválasz működése kórosan fokozott.


Psoriasisos bőr tünetei

A psoriasis igen változatos formákban jelenik meg. Szinte mindig megfigyelhető ún. elemi jelenség a sötétvörös, hámló, bőrfelszínből kissé kiemelkedő göbcse (papula). A papulák lehetnek 1-2 cm-esek (psoriasis gutatta), jellemzően azonban több cm-es ún. plakká folynak össze. A plakkok éles határral különülnek el az ép bőrterületektől, felszínüket lemezes hámlás borítja, mely viaszfehér színű (parakeratosis). Ez a hámló réteg könnyen lekaparható, a lekaparás után pontszerű, apró vérzés látható,- ezt Auspitz-tünetnek hívják, és azért jelenik meg, mert a pikkelysömörös plakkokban a bőr érszerkezete is kórosan megváltozik. Másik jellemző tulajdonsága a betegségnek az ún. Köbner-tünet, ez abból áll, hogy a bőrt ért különféle ingerekre mintegy 2 hét után Psoriasisos göbcsék lépnek fel. Például műtétek után hegekben vagy testékszerek körül. Ez a Köbner-jelenség magyarázza a psoriasis gyakori megjelenését bizonyos bőrterületeken.


Testtáji megjelenés

Igen jellemző például a könyökökön és térdeken, melyeket gyakrabban megsértünk, beütünk. Gyakori ezen kívül a psoriasis a hajas fejbőrön, vaskos hámlás formájában. A körmökön apró, tűszúrás-szerű pontocskák jelentkezhetnek A psoriasis tünetei fájdalmatlanok, általában nem viszketnek. Körülbelül 5%-ban az ízületek is megbetegszenek (arthropathia psoriaticum), előfordul, hogy az ízületi fájdalom a bőrtünetek előtt jelentkezik. Érintheti a kezek, lábak kis ízületeit, a gerincízületeket, de a nagyobb, így csípő-, térd-, boka-, vállízületeket is. Ezek az ízületi gyulladások később deformitásokhoz vezethetnek.

Szerencsére ritkán fordul elő, hogy a psoriasis tünetei az egész testfelszínen összefüggően jelennek meg (erythroderma psoriaticum). Ilyenkor az egész bőrfelület gyulladt, vörös, hámlik, a haj, szőrzet teljes elvesztésével járhat, ezen kívül megnagyobbodott nyirokcsomók jelennek meg. Ez a forma mindenképp kórházi kezelést igényel. Legsúlyosabb megjelenése a pikkelysömörnek, amikor a bőrön gennyhólyagok (pustulák) látszanak.

Ezek a gennyet tartalmazó hólyagocskák 1-2 mm-estől több cm-esek lehetnek, enyhe esetben csak a tenyereken-talpakon, veszélyesebb esetben az egész testen jelentkeznek. Járhat komoly belgyógyászati szövődményekkel, fertőzésekkel, vérmérgezés (sepsis) is kialakulhat.