Gyakori kérdések:

Mi a psoriasis? (Pikkelysömör) ( Psoriasis vulgaris)

A pikkelysömör, orvosi nyelven psoriasis a bőrt, körmöket, nagyon ritkán nyálkahártyát érintő bőrbetegség. Krónikus, hosszantartó, kiújulásra hajlamos. Nem fertőző betegség! A népességnek közel 2%-át érinti. Ugyanakkor a lakosság több mint 6%-a genetikailag is hajlamos a betegségre. Ez a betegség különféle okok miatt hirtelen is kialakulhat, majd ugyanolyan hirtelen el is tűnhet. A bőrbetegségek egy részének kiváltó okát, keletkezésének pontos folyamatát nem ismerjük, kizárólag megjelenésük alapján osztályozzák, diagnosztizálják őket. A psoriasis egyike az életminőséget legnagyobb mértékben rontó bőrbetegségeknek.


Hogyan alakul ki a plakk?

A bőr genetikai meghatározottságú, fokozott hámképződéssel járó krónikus gyulladásra való hajlama, amely bizonyos külső vagy belső hatásokra jelenik meg. A beteg területen a bőr megvastagszik a normál átmérőnek a hatszorosára; az új epidermis 10-szer gyorsabban alakul ki, mint az egészséges bőrnél. A pszoriázisos plakkokat a bőr sejtjeinek kórosan felgyorsult osztódása okozza. Általában egy vagy több apró plakk formájában jelenik meg először a fejbőrön, a könyökökön, a térdeken, a háton vagy a farpofákon. Bár az első plakkok pár hónap után maguktól visszafejlődhetnek, de meg is maradhatnak, ekkor összefolynak és nagyobb plakkokat formálnak. A bőrfelszínen megjelenő vörös színű, fehéren hámló, több centiméter nagyságú tünet (ún. plakk) kialakulása. Nevét is hámló jellegéről kapta a betegség. A psora görög szó jelentése pikkely.


Psoriasis előfordulása

Földön mindenhol igen elterjedt betegség, területenként az összlakosság 1,5-3%-át érinti. A pikkelysömör különböző formái a világon átlagosan minden ötvenedik embert érintik. A nőket és férfiakat egyenlő mértékben betegíti meg. Megjelenhet minden életkorban, leggyakrabban a 15-35 év közötti személyeket sújtja. Tömeges első megjelenési ideje a serdülőkorra esik, ekkor többnyire a hajas fejbőrön kezdődik. A pikkelysömör semmilyen formában nem fertőz. Mivel a hajlam nem adható át másnak, ezért a beteg psoriasisa környezetére nem veszélyes. A pikkelysömör a belső szerveket nem betegíti meg, ízületi panaszokkal társulhat (arthritis psoriatica). A belső szervi betegségek viszont ronthatják, vagy provokálhatják a psoriasist.


Psoriasis kialakulásának genetikai okai

A pikkelysömör kialakulásában veleszületett hajlam és környezeti, úgynevezett provokáló faktorok játszanak szerepet. Kialakulása több tényezőtől függ. (multi faktoriális betegség). A Psoriasisra való hajlam öröklött, a hajlam a génjeinkben van kódolva, melyeket szüleinktől örökölünk. (Egypetéjű ikreknél az egyik testvér psoriasisa esetén 90%-os valószínűséggel az ikerpár másik felénél is megjelenik). Mindkét szülő betegségénél a gyermek 60-75%-os eséllyel lesz pikkelysömörös. Eddig mintegy hét gént találtak, mely szerepet játszik kialakulásában. (7, úgynevezett Psoriasisra hajlamosító PSORiasis Susceptibility gént PSORS-1,-2,-3,-4,-5,-6,-7) írtak le.


Psoriasis kialakulására való hajlam és a környezet

Meg kell jegyeznünk, hogy nem maga a betegség, hanem csak az arra való hajlam (diszpozíció) öröklődik. A genetikus hajlam önmagában nem elégséges a psoriasis megjelenéséhez. Ahhoz, hogy pikkelysömör kialakuljon, a veleszületett hajlamot megjelenítő, külső környezeti, provokáló faktorok hatása is szükséges. A provokáció ebben az esetben azt jelenti, hogy ha genetikai hajlamot örököltünk pikkelysömör kialakulására, akkor bizonyos "ingerekre" bőrünk Psoriasisos tünet megjelenésével válaszol. Ilyenek a bőrünket érő mechanikai hatások, főként a sérülések, (égés, rovarcsípés, tetoválás, műtétek) a különféle gombás és bakteriális bőrfertőzések, vagy ha egyéb ok miatt a bőr begyullad (pl. allergiás ekcéma, vírusfertőzések). A "külső" hatás lehet belső betegség is. Provokáló faktorok mindazon hatások, melyek a pikkelysömörre hajlamos beteg bőrén psoriasist képesek megjeleníteni. A Psoriasisos bőrtünetek akkor alakulnak ki, ha hajlam és provokáló faktorok együttes hatása eléri azt a küszöbértéket, melynél a betegség már megjelenhet.


Mik a Psoriasis „belső provokáló” faktorai?

Az egész szervezetet érintő, "belső" provokáló faktorok közé tartozik a cukorbetegség, májbetegségek, belső szervi daganatok, és nem utolsó sorban a lappangva meghúzódó, heveny tüneteket nem okozó idült gyulladásos gócok. Ilyen lehet gyakran az idült mandula-, petefészek- vagy prosztatagyulladás, a fogínyben kialakuló tályogok, gyulladások, az idült arcüreggyulladás. Sokszor a pikkelysömör megjelenése hívja fel a figyelmet valamilyen addig észrevétlen, ismeretlen betegségre. Egyes gyógyszerek is előhozhatják a psoriasist.

Legfontosabbak ezek közül a vérnyomáscsökkentőként gyakran használt ún. béta-blokkoló típusú gyógyszerek és a pszichiátriában alkalmazott lítium. A tünetek romlását okozhatják a ma már recept nélkül kapható ún. nem szteroid gyulladáscsökkentők, és a ritkán használt szintetikus maláriaellenes gyógyszerek. Fontos megemlíteni, hogy az alkoholfogyasztás bizonyítottan provokáló hatású. Ezen kívül a stressz szerepe sem elhanyagolható, lelki tényezők sokszor kiváltják a tünetek megjelenését. A fentieken kívül számos elmélet született arra, hogy megmagyarázzák konkrétan miért is alakul ki a bőrbetegség. Magában a bőrtünetben fellépő gyulladásos, immunológiai folyamatnak a lépéseit mára igen pontosan feltérképezték.